Négynapos munkahét munkaidő-szemmel: a tömörített munkarend nyilvántartása és bérszámfejtése

7 perc olvasás
Négynapos munkahét munkaidő-beosztásának és műszakjainak tervezése digitális felületen egy munkahelyi megbeszélésen
Fotó: aboodi vesakaran (Pexels)

A négynapos munkahét munkaidő szempontjából komoly adminisztrációs feladat: a tervezéskor a vezetés ritkán gondol a bérszámfejtés és a jelenléti ívek összefüggéseire. A gondok hó végén jönnek elő, amikor összesíteni kell a nyilvántartásokat és a keretegyenlegeket. Végigvesszük, hogyan illeszthető a tömörített munkarend a hatályos Mt. keretei közé, hol csúszik el a szabadság vagy a túlóra elszámolása, és hogyan készíthető elő az adatcsomag a könyvelőnek úgy, hogy a havi zárás rendezett maradjon.

Vonzó gondolat a négynapos munkahét: kipihentebb kollégák, erősödő munkáltatói márka. Vezetői prezentációkban legalábbis remekül mutat. A bérszámfejtést előkészítő HR-szakember vagy irodavezető asztalán már jóval összetettebb a kép. Hónap végén a könyvelő órákat, perceket, műszakcseréket és távolléti díjakat vár. Ha a nyilvántartás bizonytalan, a jó szándékú kísérletből gyorsan lesz bérpótlékvita és munkaügyi kockázat.

Sokan összemossák az alapfogalmakat, pedig a jogi és adminisztratív megvalósításuk alapvetően eltér egymástól.

Munkaidő-csökkentés vagy tömörített munkarend?

Alapvető különbséget kell tenni aközött, hogy a munkaidőt vágjuk vissza, vagy a meglévő órákat sűrítjük kevesebb napra.

Az egyik megközelítés a valódi munkaidő-csökkentés: a heti munkaidő 80%-át kitevő munkavégzés négy munkanapon, változatlan (100%-os) alapbér mellett. Ezt a konstrukciót vizsgálta a Boston College kutatócsoportja (Wen Fan, Juliet Schor és munkatársai), amelynek eredményeit 2025 júliusában közölte a Nature Human Behaviour. A hat országban (USA, Egyesült Királyság, Ausztrália, Kanada, Írország, Új-Zéland) lefolytatott vizsgálat 141 szervezet 2896 munkavállalóját követte a munkaidő 80%-a és a bér 100%-a mellett. A megállapítások szerint csökkent a kiégés, javult a munkával való elégedettség és az egészségi állapot, a részt vevő cégek mintegy 90%-a pedig a tesztidőszak után is megtartotta a rendszert. A cégek ugyanakkor önként jelentkeztek a programra, és a vizsgált mintában nem szerepelt magyarországi vállalkozás.

A másik modell a tömörített munkahét: a heti 40 órás törvényes munkaidőt öt helyett négy nap alatt teljesítik a munkavállalók. Ez jellemzően napi 10 óra munkát és három heti pihenőnapot jelent. Belgiumban például a 2022-es Labour Deal teremtette meg ennek törvényi keretét: a dolgozó írásban kérheti a heti munkaidő négy napra tömörítését (38 órás munkahétnél napi 9,5, 40 órásnál 10 órában, utóbbihoz kollektív szerződés szükséges). A belga szabályozás a munkaidő mértékét változatlanul hagyja, pusztán más elrendezést tesz lehetővé.

Európában élénk kísérletezés zajlik, egységes irány nélkül. Az Eurostat adatai szerint 2025-ben a 20–64 éves foglalkoztatottak heti tényleges munkaideje a főállásukban átlagosan 35,9 óra volt az EU-ban (Hollandiában 31,9, Görögországban 39,6, Lengyelországban 38,7 óra). Lengyelországban a munkaügyi minisztérium (MRPiPS) felügyeletével 78 munkáltató és közel 5000 dolgozó teszteli a rövidített munkaidőt, miközben a spanyol képviselőház 2025 szeptemberében elutasította a heti munkaidő 37,5 órára csökkentését célzó törvényjavaslatot. A görög parlament 2025 októberében olyan jogszabályt fogadott el, amely a magánszektorban önkéntes alapon, évente legfeljebb 37 napon, 40%-os pótlékkal 13 órás munkanapot enged. Az Eurofound 2026. júniusi elemzése előnyként a jobb munkavállalói jóllétet és a termelékenységet emeli ki, korlátként pedig az ágazati alkalmazhatóságot és a munkáltatói ellenállást azonosítja.

A négynapos munkahét munkaidő-szabályai az Mt.-ben: mit enged a hazai jog?

A magyar szabályozás egyértelmű, de a rugalmasságot szigorú feltételekhez köti. A munka törvénykönyve (a 2012. évi I. törvény, az Mt. 2026. októberi állapota szerint) nem tartalmaz külön rendelkezést a négynapos munkahétről.

A 92. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a teljes napi munkaidő mértéke napi nyolc óra (heti 40 óra). A 97. § (2) bekezdése kimondja, hogy az általános munkarend heti öt napra, hétfőtől péntekig terjed. Aki ettől eltérne, annak a törvény más intézményeit kell alkalmaznia.

Négynapos munkarendet kétféle jogi konstrukcióban lehet kialakítani Magyarországon:

  1. Rövidebb teljes munkaidő kikötése (Mt. 92. §): A felek a munkaszerződésben megállapodhatnak rövidebb teljes munkaidőben, például heti négy, egyenként nyolcórás munkanapban (heti 32 óra). Ha a felek erről kifejezetten megállapodnak, a foglalkoztatás változatlan havi alapbér mellett is megvalósulhat. Ez a megállapodás jogilag teljes munkaidős jogviszonynak minősül, az órabér és a pótlékalap számítása pedig a szerződésben rögzített heti óraszámhoz igazodik.
  1. Tömörített munkarend munkaidőkeretben (Mt. 97. § és 98. §): Ha a cél a heti 40 óra ledolgozása négy nap alatt (például heti négy, egyenként tízórás munkanapon), az a munkajog szabályai szerint egyenlőtlen munkaidő-beosztásnak minősül. Egyenlőtlen beosztást a munkáltató kizárólag munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazásával rendelhet el, és a bevezetéshez a törvényi garanciák betartása szükséges.

A munkaidőkeret szigorú törvényi korlátok közé szorítja a beosztást:

  • A beosztás szerinti napi munkaidő legalább 4 és legfeljebb 12 óra lehet, a heti beosztott munkaidő pedig legfeljebb 48 óra (Mt. 99. §). A 10 órás munkanap a beosztási korlátokba önmagában belefér.
  • A munka befejezése és a következő napi kezdés között legalább 11 óra napi pihenőidőnek kell eltelnie (Mt. 104. §).
  • Hetente legalább két pihenőnap jár (Mt. 105. §).
  • A munkaidőkeret tartama alapesetben legfeljebb 4 hónap vagy 16 hét lehet (Mt. 94. §), egyes meghatározott tevékenységeknél 6 hónap vagy 26 hét, kollektív szerződéssel pedig legfeljebb 36 hónap.
  • A keret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni és a helyben szokásos módon közzé kell tenni (Mt. 93. §).
  • A munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a munkavégzés kezdete előtt legalább 168 órával (hét nappal) írásban közölni kell, módosítani pedig legalább 96 órával a kezdés előtt lehet (Mt. 97. §).

A közéletben megjelenő politikai javaslatok nem jelentenek hatályos jogszabályt. Az ellenzéki H/2171. számú határozati javaslat 2022-ben ugyan felvetette a hétfőtől csütörtökig tartó általános munkarendet és az 1,25-ös órabérszorzót, de abból nem született elfogadott törvény. A Demokratikus Koalíció honlapján elérhető Mt.-módosító tervezet is pártszintű elképzelés, amely a rendkívüli munkaidő évi 200 órára csökkentését, 12 órás pihenőidőt és szűkebb kerethosszakat céloz, négynapos hetet nem tartalmaz. A HR Portál 2026. júniusi szakmai összefoglalója is megerősítette, hogy a munkaidő-nyilvántartás alapvető törvényi előírásai nem változtak.

Bérszámfejtési buktatók 4×10 órában: szabadság, túlóra és keretegyenleg

Ha a cég 4×10 órás tömörített munkarendet alakít ki, a bérszámfejtés előkészítésekor három területen keletkezik a legtöbb adminisztrációs bizonytalanság.

Hány órát vált ki egyetlen szabadságnap?

Általános munkarendben egy nap szabadság nyolc óra munkavégzés alóli mentesülést jelent. Más a helyzet, ha a munkavállaló hétfőtől csütörtökig napi 10 órára van beosztva, és kedden vesz ki szabadságot.

Az Mt. 124. §-a szerint a szabadságot a beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkáltató munkanapban vagy a munkaidő-beosztással azonos tartamban (órában) tartja nyilván a mentesülést. Ha a munkatárs kedden 10 órát dolgozott volna, a távolléte 10 óra munkavégzés alól mentesíti. Ha a nyilvántartás ezt mereven nyolc órával számolná el, a hónap végére kétórás adminisztratív hiány keletkezne az egyenlegében. Kéthetes szabadságnál ez már 16 órányi látszólagos mínusz, amit a bérszámfejtőnek utólag, kézzel kellene korrigálnia.

Mikor keletkezik rendkívüli munkaidő?

Gyakori tévedés, hogy a nyolc óra feletti napi munkaidő automatikusan túlóra. Ha a munkavállaló munkaidőkeretben, a közölt beosztás szerint dolgozik 10 órát, az rendes munkaidő, túlórapótlék nem jár érte.

Rendkívüli munkaidő (Mt. 107. §) alapvetően két helyzetben keletkezik:

  1. Ha a dolgozót a közölt beosztástól eltérő időpontban kötelezik munkára (például a beosztása szerinti pénteki pihenőnapon rendelnek el feladatot);
  2. Ha a munkaidőkeret végén a ténylegesen teljesített órák száma meghaladja a keret alapján kötelezően teljesítendő óraszámot.

A rendkívüli munkaidő mértéke alapesetben évi 250 óra lehet (Mt. 109. §), és a jogszabály szerint 50%-os bérpótlék vagy szabadidő jár érte (Mt. 143. §). A beosztástól eltérő pihenőnapi munkavégzés pontos elszámolásánál körültekintően kell eljárni, mert a pótlék mértéke az elrendelés és a beosztás pontos körülményeitől függ.

Havibér és a keret végi elszámolás

A havibéres munkavállalónak a beosztott óráktól függetlenül minden hónapban a havi alapbére jár (Mt. 156. §). Egy 4×10 órás rendben az egyik hónapban 160, a másikban 180 óra adódhat a naptári napok eloszlásától függően, a kifizetett havi alapbér mégis azonos. A tényleges elszámolás a munkaidőkeret végén történik: a munkáltató ekkor veti össze az általános munkarend szerint számított kötelező órákat a ténylegesen ledolgozott idővel.

A gyakorlati megvalósítás szervezési feladatait jól szemlélteti a hazai vállalati tapasztalat. A Makronom 2026. februári cikke beszámolt a Magyar Telekom 2022-ben indított tesztjéről, amelynél a munkavállalói elégedettség elérte a 94%-ot, a cég azonban a cikk szerint 2024 elején lezárta a kísérletet, mivel a modell nem volt egységesen alkalmazható a szervezetben. Bár a hazai sajtóban a pilot pontos státuszáról és lezárásáról egymásnak ellentmondó hírek is megjelentek, és közvetlen vállalati forrás nem áll rendelkezésre, az eset rávilágít arra, hogy a modell működőképessége erősen függ a szervezeti adottságoktól.

SzempontHagyományos rend (5×8 óra)Tömörített rend (4×10 óra munkaidőkeretben)Rövidebb teljes munkaidő (heti 4×8 óra)
Heti munkaidő40 óra40 óraMegállapodás szerint 32 óra
Jogi alapÁltalános munkarend (Mt. 97. §)Egyenlőtlen beosztás, munkaidőkeret (Mt. 94. §, 98. §)Munkaszerződés szerinti rövidebb teljes munkaidő (Mt. 92. §)
Szabadság elszámolásaBeosztás szerinti munkanapra (8 óra mentesülés)Beosztás szerinti munkanapra, a mentesülés óraszámában vagy munkanapban (Mt. 124. §)Beosztás szerinti munkanapra (8 óra mentesülés)
Rendkívüli munkaidő keletkezéseA közölt beosztástól eltérve vagy a törvényes munkaidő felett (Mt. 107. §)A közölt beosztástól eltérve vagy a munkaidőkeret óraszáma felett (Mt. 107. §)A közölt beosztástól eltérve vagy az elszámolási időszak kerete felett (Mt. 107. §)
Adminisztrációs feladatStandard jelenléti nyilvántartásKeretegyenleg, beosztásközlési határidők és pihenőidők pontos követéseMódosított órabér és pótlékalap kezelése a megállapodás szerint

Mi történik a hónap harmadik napján a megosztott táblázatokkal?

A hónap harmadik napja van, másnap lejár a bérszámfejtési adatátadás határideje. A HR-es megnyitja az osztályoktól beérkezett jelenléti táblázatokat, és azonnal szembesül a hiányosságokkal.

Két kolléga elcserélte a műszakját: az egyik csütörtök helyett pénteken dolgozott 10 órát, de a beosztást senki sem módosította írásban a törvényes határidőig. A táblázatban a csütörtöki nap igazolatlan távollétként tűnik fel, a pénteki munkavégzés pedig vitatott rendkívüli munkaidőként jelenhet meg. Egy másik munkatárs három napig betegszabadságon volt, és a rögzítő automatikusan 3×8 órát írt be neki, ami felborította a munkaidőkeret egyenlegét. Ilyenkor indul a kapkodás, az e-mailezés és a telefonálás.

Az Mt. 134. §-a előírja, hogy a munkaidő-nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a munkavégzés kezdő és befejező időpontjának, a rendes és rendkívüli munkaidőnek, a készenlétnek, valamint a szabadságnak. (A rendes munkaidő az írásban közölt beosztás hónap végi igazolásával is nyilvántartható.) Az Európai Unió Bíróságának C-55/18. (CCOO kontra Deutsche Bank) ítélete óta ráadásul a tagállamoknak kötelező előírniuk a napi munkaidő mérésére alkalmas objektív, megbízható és hozzáférhető rendszert. A kézzel átírogatott, utólag javított táblázat egy munkaügyi vizsgálatnál azonnal kockázatot jelent. A kézi nyilvántartás tipikus túlóra-hibáiról korábbi szakmai bejegyzésünkben részletesen írtunk.

Hogyan támogathatja a folyamatokat egy specializált munkaidő-nyilvántartó?

Aki tömörített vagy egyenlőtlen munkarendet vezet be, annak a nyilvántartási folyamat megbízhatóságát érdemes megerősítenie olyan digitális eszközzel, amely a magyar szabályok szerinti szabadság-jogosultság számítását és a munkaszüneti napok kezelését is támogatja.

Ebben segíthet a hazai kis- és középvállalkozásokra szabott SimpliTime (a DVP Systems Kft. webes munkaidő-nyilvántartó és szabadságkezelő rendszere). A szoftver nem váltja ki a teljes bérszámfejtést vagy a bérprogramot: célja az, hogy pontosan előkészítse a hiteles munkaidő- és jelenléti adatokat, majd rendezett formában átadja azokat a könyvelőnek. Használatával a munkaidő-, jelenléti- és szabadság-nyilvántartásra használt táblázatok kiválthatók, ami segíthet csökkenteni a havi HR-adminisztrációt, és jellemzően kevesebb bérszámfejtési hibához, valamint visszakérdezéshez vezet.

A tömörített munkarendek adminisztrációját az alábbi funkciók támogathatják a gyakorlatban:

  • Műszaktervezés és beosztás-sablonok: Beosztás-sablonok segítségével gyorsítható a tervezés, a hivatalos műszakcserék pedig közvetlenül a rendszerben rögzíthetők és jóváhagyhatók.
  • Eltérés-riportok: Az eltérés-riportok segítségével a vezetők és a HR összevethetik a tervezett beosztást a ténylegesen rögzített jelenléttel, így a csúszások még a bérszámfejtési határidő előtt kiderülnek.
  • Szabadságkezelés és naptár: A munkatársak webes felületen nyújthatják be kérelmeiket, a rendszer pedig a magyar szabályok alapján kalkulálja a jogosultságokat és figyelembe veszi a munkaszüneti napokat a csapat-szabadságnaptárban.
  • Pótlékkezelés és bérszámfejtési összesítő: A pótlék- és túlóraszorzók kezelése, valamint a testreszabható Excel-export révén strukturált bérszámfejtési összesítő készíthető elő a könyvelő számára.

A munkatársak webes felületen vagy a hivatalos iPhone-alkalmazáson vagy Android-alkalmazáson keresztül rögzíthetik jelenlétüket. Más eszközökön a rendszer közvetlenül a mobil böngészőből működik, külön alkalmazás telepítése nélkül. A megoldás kipróbálására 60 napos díjmentes próbaidőszak biztosított, amely bankkártyaadatok megadása nélkül, automatikus számlázási kötelezettség nélkül vehető igénybe.

Vezetői ellenőrzőlista a bevezetés előkészítéséhez

Ha a cégvezetés a négynapos munkarend tesztelése mellett dönt, az alábbi lépéseket célszerű előre megtervezni:

  1. Modell kiválasztása: Tisztázni kell, hogy heti 32 órás, rövidebb teljes munkaidőről (kétoldalú munkaszerződés-módosítás szükséges az Mt. 92. § alapján) vagy 4×10 órás tömörített munkarendről van szó. Utóbbinál nem elegendő pusztán elhatározni a keretet: a munkaidőkeret törvényes szabályait (Mt. 93–94. §) és a beosztási korlátokat is rögzíteni kell.
  2. Munkaidőkeret szabályozása: A keret kezdő és záró időpontjának írásbeli meghatározása és kihirdetése az Mt. 93. §-a szerint.
  3. Beosztásközlési rend rögzítése: A legalább 168 órával korábbi írásbeli beosztásközlés és a legalább 96 órás módosítási határidő betartásának technikai biztosítása (Mt. 97. §).
  4. Szabadság-elszámolási rend tisztázása: A bérszámfejtővel és munkajogi szakértővel egyeztetve rögzíteni kell, hogy a szabadság kiadása és nyilvántartása óra- vagy munkanapalapon történik-e egyenlőtlen beosztás mellett (Mt. 124. §).
  5. Műszakcsere-folyamat szabályozása: Csak előzetes, írásban dokumentált és vezető által jóváhagyott műszakcsere fogadható el, elkerülve a vitatott jelenléti adatokat.
  6. Zárási határidők és adatstruktúra: Egyeztetés a könyvelővel arról, milyen formátumban és határidővel kéri a keretegyenleget, a pihenőnapi munkavégzést és a pótlékbontást.

A négynapos munkahét megvalósítható szervezeti modell lehet, ha stabil a jogi háttere, fegyelmezett a nyilvántartás, és tisztázott a bérszámfejtési adatátadás menete.

Források

Gyakori kérdések

Bevezethető a négynapos munkahét munkaszerződés-módosítás nélkül Magyarországon?
Tömörített, 4×10 órás munkarend esetén a heti 40 órás törvényes munkaidő nem változik, így ha a munkaszerződés nem rögzít merev, hétfőtől péntekig tartó munkarendet, a munkáltató egyenlőtlen munkaidő-beosztással és jogszerűen elrendelt munkaidőkerettel kialakíthatja ezt a beosztást. Ezzel szemben a valódi munkaidő-csökkentésnél (például heti 32 órára csökkentett munkaidőnél) a feleknek munkaszerződés-módosításban kell megállapodniuk a rövidebb teljes munkaidőről (Mt. 92. §), valamint az alkalmazandó havi alapbérről.
Hogyan történik a szabadság elszámolása a 10 órás munkanapokon?
Egyenlőtlen munkaidő-beosztásnál az Mt. 124. §-a szerint a szabadságot a beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni, és a mentesülést munkanapban vagy a munkaidő-beosztással azonos óraszámban kell nyilvántartani. Ha a kolléga egy beosztás szerinti 10 órás munkanapon van távol, a távolléte a teljes műszak alól mentesíti. Ha a nyilvántartás nem a tényleges beosztási órákhoz igazodik, a munkaidőkeret zárásakor óraeltérés keletkezhet, ezért a bérszámfejtési adatok átadásakor a választott nyilvántartási módot következetesen kell alkalmazni.
Rendkívüli munkaidőnek minősül a pénteki munkavégzés, ha a munkavállaló hétfőtől csütörtökig már ledolgozta a 40 órát?
Igen, ha a munkavállaló közölt beosztása hétfőtől csütörtökig tartott napi 10 órában, a péntek számára beosztás szerinti heti pihenőnapnak minősül. A pihenőnapra elrendelt munkavégzés az Mt. 107. §-a alapján rendkívüli munkaidő, amely beleszámít az éves általános 250 órás túlórakorlátba (Mt. 109. §). Az elszámolásnál az Mt. 143. § szerinti pótlékot vagy szabadidőt kell alkalmazni; a pontos díjazási szabályokat a beosztás és az elrendelés körülményei alapján a bérszámfejtővel vagy munkajogi szakértővel érdemes tisztázni.
Milyen szempontok alapján érdemes meghatározni a munkaidőkeret hosszát a 4×10 órás munkarendhez?
Az Mt. 94. §-a szerint a munkaidőkeret alapesetben legfeljebb 4 hónap vagy 16 hét lehet (egyes meghatározott tevékenységeknél 6 hónap vagy 26 hét, kollektív szerződéssel legfeljebb 36 hónap). A keret hosszának megválasztásakor a vállalkozás működési sajátosságait és a munkanapok naptári eloszlását kell mérlegelni. Rövidebb keretnél kevesebb idő áll rendelkezésre az eltérő havi munkanapszámok vagy műszakcserék kiegyenlítésére, hosszabb keretnél viszont a felhalmozódó órák pontos nyilvántartása igényel fegyelmezett adminisztrációt.
Minden munkakörben megvalósítható a négynapos munkarend?
Nem feltétlenül. A nemzetközi elemzések és a hazai vállalati kísérletek tapasztalatai alapján a modell alkalmazhatósága erősen függ az adott tevékenységtől. A bevezetés előtt meg kell vizsgálni, hogy az adott munkakörben biztosítható-e a folyamatos ügyfélkiszolgálás és rendelkezésre állás a meglévő csapattal, vagy a szolgáltatási szint fenntartása szervezési nehézségekbe ütközik.

Szeretné átláthatóbbá tenni a műszaktervezést, az eltérés-riportokat és a bérszámfejtési exportot? Próbálja ki a SimpliTime-ot 60 napig díjmentesen, bankkártya megadása nélkül: https://app.simplitime.hu/login

SimpliTime · Ingyenes próba