Távmunka munkaidő-nyilvántartás beléptetőkapu nélkül: mit és hogyan kell rögzíteni a gyakorlatban?

7 perc olvasás
Távmunkában dolgozó kolléga laptop előtt ellenőrzi a digitális munkaidő-nyilvántartást és a jóváhagyott órákat
Fotó: aboodi vesakaran (Pexels)

Sokan még mindig úgy gondolják, hogy a távmunkában vagy home office-ban dolgozó kollégák jelenlétét felesleges óráról órára követni, hiszen a feladat elvégzése számít. A jogszabályok és a hatósági gyakorlat szerint ez tévedés, mert a Munka Törvénykönyve a távmunkásokat sem menti fel a nyilvántartási kötelezettség alól. Fali kártyaolvasó és beléptetőkapu nélkül is naprakészen rögzíteni kell a kezdő és a befejező időpontokat. Megmutatjuk, hogyan alakítható ki olyan ellenőrizhető folyamat, amely megállja a helyét egy munkaügyi ellenőrzésen, és közben nem bénítja meg a csapatot az adminisztráció.

Home office engedmény nincs: mit ír elő az Mt. 134. §?

Sok cégvezető úgy gondolja, hogy ha nincs fizikai beléptetőkapu, a jelenlétet sem kell dokumentálni. Ez tévedés. A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 134. §-a tételesen előírja: a munkáltató köteles nyilvántartani a rendes és a rendkívüli munkaidőt, a készenlétet, valamint a szabadság tartamát. Ebből a nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a munkaidő és a készenlét kezdő, illetve befejező időpontjának. A jogszabály nem ad kiskaput a kanapéról, vidéki nyaralóból vagy kávézóból végzett munkára.

A távmunkavégzés kereteit a 2022. június 1-jétől hatályos Mt. 196. § rendezi. A törvény alapján távmunkáról akkor beszélünk, ha a munkavállaló a munkaidő egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen dolgozik, és erről a felek a munkaszerződésben megállapodtak. Eltérő megállapodás hiányában a munkáltató utasítási joga a feladatok meghatározására korlátozódik, az ellenőrzést távolról, számítástechnikai eszközzel gyakorolja, a dolgozó pedig az adott év munkanapjainak legfeljebb egyharmadában dolgozik a cég telephelyén. Ebből sokan arra következtetnek, hogy ha az utasítási jog csak a feladatok kijelölésére terjed ki, a munkaidő mérése elhagyható. A feladatközpontú irányítás azonban nem törli el a 134. § szerinti kötelezettséget.

A cégek gyakran próbálkoznak az egyetlen törvényes egyszerűsítéssel: ha a munkáltató írásban közölte a munkaidő-beosztást, a nyilvántartás ennek alapján, a hónap végén kiállított igazolással is vezethető. Csakhogy a rugalmas munkarend és a távmunka ritkán simul merev sablonokba. Ha a kolléga este fejez be egy sürgős prezentációt, kora reggel válaszol egy külföldi partnernek, vagy hétvégén hárít el egy szerverhibát, azonnal rendkívüli munkaidő keletkezik. Ha ezek a pótlólagos órák nem jelennek meg a dokumentációban, a nyilvántartás a munkaügyi felügyelet előtt hiteltelenné válik.

Hó eleji pánik a bérszámfejtés előtt: hol csúszik szét a kézi adminisztráció?

A hónap harmadik napján derül ki, hogy két ember jelenléti adata teljesen hiányos, a bérszámfejtési határidő pedig másnap délben lejár. A táblázatokban ilyenkor indul a kapkodás. Az egyik távmunkás elfelejtette beírni a múlt heti túlóráját, a másik pénteken szabadságon volt, de a megosztott naptárban munkanapként szerepel. A közvetlen vezető éppen tárgyal, a HR-es pedig belső üzenetekben próbálja kinyomozni, ki mikor ült ténylegesen a gép előtt.

A kézzel vezetett táblázatok itt buknak el. Amikor a munkatársak utólag, emlékezetből körmölik be a heti negyven órát, a jelenléti ív csak a tervezett beosztást másolja le. A bírósági gyakorlat és a Kúria iránymutatása szerint viszont a nyilvántartásnak objektívnek, ellenőrizhetőnek és hitelesnek kell lennie. A törvény nem írja elő a nyilvántartás kötelező formáját vagy helyét, lehet papíralapú vagy elektronikus. A Kúria döntései alapján a rögzítés módját a munkáltató határozza meg, és ebbe a munkavállalót is bevonhatja. Beléptetőkapu nélkül tehát jogszerű a dolgozói önrögzítés, ha a munkáltató rendszeresen ellenőrzi és jóváhagyja az adatokat.

A hiteltelen nyilvántartás a bérszámfejtésnél okozza a legközvetlenebb kárt. Ha a bérszámfejtés-előkészítés folyamatában hiányos vagy kozmetikázott jelenléti adatok futnak be, a pótlékok, a túlórák és az állásidők elszámolása téves lesz. A viták és a bérkorrekciók pedig mindig a bankszámlára érkező utalás után terhelik meg a vezetőséget.

Megfigyelés vagy jogszerű ellenőrzés? A digitális jelenlét határai

A beléptetőkapu hiányát egyes vezetők kétségbeesett technológiai túlbuzgósággal próbálják ellensúlyozni. A képernyőmentést készítő alkalmazások, a billentyűleütést számláló programok és a webkamerás jelenlét-ellenőrzés azonnal rombolják a munkahelyi bizalmat, ráadásul közvetlen jogi kockázatot jelentenek.

A munkáltató ellenőrzési jogát az Mt. 11/A. § határozza meg. Az (1) bekezdés kimondja, hogy a munkavállaló kizárólag a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizhető. Bár a (2)–(3) bekezdés értelmében a munkáltató által biztosított számítástechnikai eszköz főszabályként csak a munkavégzéshez használható, az ellenőrzés során a munkáltató kizárólag a munkával kapcsolatos adatokba tekinthet be, a magánszférát nem sértheti. A törvény célja az eltöltött munkaidő tartamának megállapítása. A folyamatos, rejtett vagy aránytalan megfigyelés, amely a dolgozó minden mozdulatát rögzíti, ezen messze túlmegy.

Az Európai Unió Bírósága (EUB) már a C-55/18. sz. CCOO kontra Deutsche Bank ügyben, 2019. május 14-én hozott ítéletében kimondta, hogy a tagállamoknak kötelezniük kell a munkáltatókat egy olyan objektív, megbízható és hozzáférhető rendszer bevezetésére, amely méri az egyes munkavállalók napi munkaidejét. Az ítélet a 2003/88/EK munkaidő-irányelvre, a 89/391/EGK keretirányelvre és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 31. cikkére épült. Az EUB szerint a kötelező napi és heti pihenőidők betartása ilyen mérési rendszer nélkül illuzórikus. A megvalósítás pontos módját ugyanakkor a tagállamok hatáskörébe utalta.

A megvalósítás máshol sem egyszerű. Spanyolországban komoly jogi vita övezte azt a királyi rendelettervezetet, amely a munkaügyi felügyelet által távolról is elérhető, kötelező digitális munkaidő-nyilvántartást írt volna elő. Az Államtanács (Consejo de Estado) 2026 márciusában kritikus véleményt fogalmazott meg a tervezetről, és iparági források szerint 2026 kora őszéig nem hirdették ki a hivatalos közlönyben (BOE). A hatályos spanyol szabályozás (Estatuto de los Trabajadores 34.9 cikke) továbbra is a napi munkaidő rögzítését követeli meg, digitális kizárólagosság nélkül. Magyarországon sincs jelenleg hatályban olyan jogszabály, amely kötelező állami digitális platformot írna elő a távmunkásoknak. Az uniós jogalkotás ugyanakkor halad tovább. Az Európai Bizottság a lekapcsolódási jogról és a tisztességes távmunkáról szóló konzultációt 2025 októberében zárta le, majd 2026 júliusában elindította a Quality Jobs Act második szakaszos egyeztetését (C(2026) 5109 final). A munkaadói szervezetek határozottan kérik a kkv-k adminisztratív terheinek csökkentését. Formális jogalkotási javaslat még nem született, a lekapcsolódási jog és a távoli munkaidő védelme azonban tartósan napirenden marad.

Itthon is sokan dolgoznak távmunkában. Sajtóban hivatkozott KSH-adatok szerint 2025 augusztusa és októbere között mintegy 392 ezer fő, a hazai foglalkoztatottak nagyjából 9%-a végzett alkalmanként vagy rendszeresen távmunkát. A GKI 2025. decemberi cégfelmérése alapján a hazai vállalatok 27%-a biztosít otthoni munkavégzési lehetőséget legalább egy dolgozói csoportnak, a munkavállalók 13%-a pedig érintett ebben a formában. Az Eurostat 2025-ös munkaerő-felmérésére hivatkozó források szerint az EU-27 átlagában a munkavállalók 8,8–9%-a dolgozott rendszerint otthonról, Magyarországon ez az arány mintegy 4,1% volt. A módszertani különbségek miatt ezek az adatok közvetlenül nem vethetők össze. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 86/A. §-a szerint a biztonságos munkavégzés feltételeiért a munkáltató távmunkában is felel, és ez szorosan összefügg a túlhajszoltságot megelőző munkaidő- és pihenőidő-korlátok betartásával.

Önrögzítés és kétlépcsős jóváhagyás: a működőképes vállalati folyamat

Ha nincs fali terminál, a legegyszerűbb és jogilag legtisztább út egy munkavállalói önrögzítésre épülő, átlátható folyamat. A bíróságok elfogadják ezt a modellt, ha az adatok utólag nem módosíthatók észrevétlenül, és a vezetés ténylegesen ellenőriz.

A gyakorlatban bevált struktúra három elemre épül:

  1. Napi önrögzítés tevékenység vagy projekt szintjén: A munkatárs minden munkanapon rögzíti a kezdő és befejező időpontot, valamint a szüneteket. Ha a cégnél több projekt fut párhuzamosan, a ráfordított órák projekthez rendelése a munkaidőt is igazolja, és az ügyfél felé történő elszámolást is rendbe teszi.
  2. Kétszintű vagy projektalapú jóváhagyás: A rögzített adatokat a közvetlen szakmai vezető hagyja jóvá heti vagy kétheti rendszerességgel. Ha a jóváhagyás nem a hónap utolsó napjára torlódik, az eltérések azonnal tisztázhatók.
  3. Auditálható korrekciók: Elfelejtett indítás vagy leállítás mindig előfordul. A gond a nyomtalan javítással van. A rendszernek naplóznia kell, ki, mikor és milyen indokkal módosított egy bejegyzést.

Ha ez a három lépés beépül a mindennapokba, a havi zárás egyetlen ellenőrző kattintásra rövidül. Nem kell a belső csevegőben vadászni az emberekre, és a munkaügyi ellenőrzéskor átadott jelenléti ív sem utólagos fabrikáció. Ha a csapat kinőtte a kézi táblázatokat, korábbi cikkünkben összeszedtük, milyen határokba ütközik a havi jelenléti ív Excelben történő vezetése.

Célszoftver a táblázatok helyett: hogyan támogatja ezt a SimpliTime?

Egy 10–50 fős vállalkozásnál a megosztott táblázatok kézi karbantartása havonta rengeteg munkaórát éget el. Amikor a távmunkások, a telephelyen dolgozók és a hibrid beosztású kollégák adatait kell közös nevezőre hozni, egy erre szabott felhőszoftver sok munkát levesz a vállről.

A SimpliTime webes funkciói ezt a feladatot oldják meg, a magyar cégek igényeire szabva, a kis csapattól a több ezer fős szervezetig. A rendszer böngészőből és natív mobilalkalmazásokon (hivatalos iOS és Android app) keresztül érhető el. A távmunkás kolléga felesleges adminisztráció nélkül rögzíti a munkaidő kezdetét és végét, vagy könyveli az órákat projektekre és tevékenységekre. A rendszerben szándékosan nincs GPS-nyomkövetés, billentyűzetfigyelés vagy webkamerás fotózás.

Ha a cég telephelyén is szükség van jelenlét-rögzítésre, a rendszerhez ingyenesen elérhető a SimpliTime Terminál iPad-alkalmazás (kizárólag iPadre, a magyar App Store-ból). Ez a közös táblagépet blokkolóórává alakítja: a bejáró dolgozók a saját mobilappjukban generált, 60 másodpercig érvényes QR-kóddal, vagy hatjegyű azonosítóval és saját PIN-kóddal rögzíthetik az érkezést. A rendszer külső beléptetőkaput, kártyaolvasót vagy biometrikus szenzort nem kezel, így nem igényel drága hardveres beruházást.

A rögzített adatokból a szoftver a magyar szabályok szerint számolja a pótlékokat, a túlórákat, a szabadság-jogosultságokat és a munkaszüneti napokat. Nem váltja ki a bérszámfejtő munkáját vagy a bérprogramot, de a bérszámfejtési összesítő exportjával rendezett, ellenőrzött alapadatokat ad át a könyvelőnek. A havi zárás így pontosabb lesz, a visszakérdezések száma pedig érezhetően csökkenhet.

A csomagok és árak átláthatók: az Alap csomag 2490 Ft/fő/hó (minimum 5 felhasználó), a műszaktervezést, szabadságkezelést és kétszintű jóváhagyást is tartalmazó Profi csomag 3990 Ft/fő/hó (minimum 10 felhasználótól). A rendszer 60 napig ingyenesen, bankkártyaadatok megadása nélkül kipróbálható. Nincs rejtett költség és nincs automatikus számlázás, a próba végén a fiók lezárható, vagy kiválasztható a megfelelő előfizetés.

Források

Gyakori kérdések

Elég-e a munkaszerződésben kikötni, hogy a távmunkás munkaideje kötetlen?
Kötetlen munkarendben a munkavállaló maga osztja be a munkaidejét, ilyenkor a szakmai gyakorlat szerint a rendes munkaidő kezdő és befejező időpontjának napi nyilvántartása elhagyható, a szabadságokat azonban ekkor is nyilván kell tartani. A kötetlen munkarend viszont nem alkalmazható automatikusan. Ha a munkáltató akár csak részben meghatározza, mikor kell a dolgozónak elérhetőnek lennie vagy megbeszéléseken részt vennie, a munkarend már nem minősül kötetlennek, és a teljes 134. § szerinti nyilvántartási kötelezettség érvényesül.
Kötelező-e percre pontos kezdési és befejezési időpontot nyilvántartani távmunkában?
Igen. Az Mt. 134. § kifejezetten előírja, hogy a nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a munkaidő kezdő és befejező időpontjának. Az összesített óraszám (például „napi 8 óra”) feljegyzése tehát nem elég, a pontos időpontokat is rögzíteni kell.
Jogszerű-e a távmunkás képernyőjének vagy billentyűzetének szoftveres figyelése?
Főszabály szerint nem. A céges informatikai eszköz ugyan ellenőrizhető a munkaviszonnyal összefüggésben (Mt. 11/A. §), de az ellenőrzésnek célhoz kötöttnek és arányosnak kell lennie. A folyamatos képernyőmentés vagy billentyűzetnaplózás súlyosan sérti a munkavállaló magánszféráját és az adatvédelmi előírásokat. A munkaidő ellenőrzésének jogszerű eszköze az önrögzítés, a feladatok leadása és a bejelentkezési adatok vizsgálata.
Hogyan igazolható a jelenlét, ha a kolléga hibrid rendben, részben otthonról, részben az irodából dolgozik?
Egységes digitális rendszerrel, amelyben mindegy, hogy a kolléga otthon az íróasztalánál vagy a telephelyen indítja a munkaidőt. A SimpliTime-ban az irodában egy közös iPad (SimpliTime Terminál app) szolgál QR-kódos vagy PIN-kódos blokkolásra, otthonról pedig a mobilappban vagy a böngészőben rögzíthető a kezdés és a befejezés.

Szeretné rendbe tenni a távmunkások és az irodai dolgozók munkaidő-nyilvántartását felesleges bürokrácia nélkül? Próbálja ki a SimpliTime-ot 60 napig ingyenesen, bankkártya megadása nélkül!

SimpliTime · Ingyenes próba